Az urbanizáció visszafordíthatatlan globális tendencia: a világ népességének több mint fele ma már városokban él. A gyors városi növekedés azonban sokszor a természet rovására megy: fokozódó szennyezés, élőhely-pusztítás és árvizek formájában. E kihívásokra válaszul jelent meg a „szivacsvárosok" koncepciója, amely ígéretes megközelítést kínál a fenntartható városfejlesztésre. A természetes hidrológiai folyamatokat utánozva e városok az esővizet felszívják, tárolják és újrahasznosítják, így csökkentve az árvízkockázatot, feltöltve a talajvizet és gazdagítva a biodiverzitást. A Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napja (International Day for Biological Diversity) alkalmából ez a cikk a szivacsvárosok fejlődését és a biodiverzitás-megőrzésre gyakorolt hatásukat mutatja be.

A szivacsvárosok térnyerése

A „szivacsváros" (sponge city) kifejezést először Kínában alkalmazták a gyors urbanizáció és az árvizekkel szembeni kiszolgáltatottság kapcsán. A RADII oldalán megjelent cikk szerint, Dr. Yu Kongjian kínai építész fejlesztette ki a szivacsváros-modellt, amely új szemléletet hozott a tájépítészetbe. A szivacsvárosokat az esővizek megtartására, megtisztítására és újrahasznosítására tervezték. A természetes ökoszisztémától elválasztó betonos burkolatokkal szemben természetes vizes élőhelyeket alkalmaznak, amelyek a vizet a talajba szívják, mielőtt az a városi utcákra folyhatna.

2015-ben a kínai kormány elindította a Szivacsváros Kezdeményezést (Sponge City Initiative), amelynek célja, hogy 2030-ra a városok 30%-át szivacsvárossá alakítsa. Azóta a koncepció globálisan elterjedt: városok szerte a világon hasonló stratégiákat alkalmaznak az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére.

A szivacsvárosi tervezés alapelvei

A „szivacsváros” koncepciójának középpontjában több alapelv áll:

• Vízáteresztő felületek: Vízáteresztő burkolatok, zöldtetők és porózus anyagok segítik az esővíz talajba szivárgását a csatornákba folyás helyett.

• Vízmegőrzés és tárolás: Esőkertek, bioszárok és tározók gyűjtik és tárolják az esővizet.

• Természetes vízfolyások: A természetes vízfolyások visszaállítása fenntartja a hidrológiai folyamatokat és élőhelyet biztosít a vadon élő állatoknak.

• Vízvisszaforgatás: Szürke víz hasznosítási és esővízgyűjtő rendszerek csökkentik az édesvíz-felhasználást.

Hatás a biodiverzitásra

A szivacsvárosok fejlesztése jelentős pozitív hatást gyakorolhat a városi biodiverzitásra:

• Élőhely-teremtés: Zöldterületek és vizes élőhelyek értékes élőhelyet biztosítanak növényeknek és állatoknak, támogatva a vadon élő állatok vándorlását, fészkelését és táplálkozását.

• Fajgazdagság: A sokféle élőhely madaraknak, rovaroknak, kétéltűeknek és kis emlősöknek egyaránt otthont nyújt, erősítve az ökoszisztéma ellenálló képességét.

• Vízminőség javítása: A szennyezés csökkentésével a szivacsvárosok javítják a folyók és tavak vízminőségét, kedvezve a vízi biodiverzitásnak.

• Klímaadaptáció, klímaalkalmazkodás: A hatékonyabb csapadékkezelés csökkenti az árvízkockázatot és védi az emberi és természeti élőhelyeket egyaránt.

Esettanulmányok

Számos város szerte a világon felkarolta a „szivacsvárosok” koncepcióját, és élen jár a városi vízgazdálkodás és a biológiai sokféleség megőrzése terén alkalmazott innovatív stratégiák megvalósításában: 

• Rotterdam, Hollandia: Zöldtetőkkel, vízáteresztő burkolatokkal és vízterekkel csökkentette az árvízkockázatot, miközben új élőhelyet teremtett madarak, rovarok és növények számára.

• Szingapúr: Tetőkertek, vertikális zöldfelületek és bioszárok hűtik a várost, mérséklik a városi hősziget-hatást és támogatják a biodiverzitást.

• Portland, Oregon, USA: Zöldutcák, esőkertek és öko-tetők hálózata alakítja a városképet, élőhelyet nyújtva az őshonos élővilágnak.

Kihívások és lehetőségek

Bár a „szivacsvárosok” számos előnnyel járnak a biológiai sokféleség megőrzése és a fenntartható városfejlesztés szempontjából, számos kihívással is szembesülnek:

• Költség: A zöldinfrastruktúra kiépítése és a meglévő városrészek átalakítása jelentős előzetes befektetést igényel - azonban az árvízvédelemben, a vízminőség javításában és a biodiverzitás-megőrzésben elért hosszú távú előnyök általában meghaladják a kezdeti költségeket.

• Tervezés: A szivacsvárosok megtervezése interdiszciplináris együttműködést kíván várostervezők, tájépítészek, mérnökök és ökológusok között.

• Közösségi részvétel: A helyi közösségek bevonása a tervezési és megvalósítási folyamatba elengedhetetlen a projektek hosszú távú sikeréhez.

Összefoglalás

A szivacsvárosok paradigmaváltást jelentenek a városi vízgazdálkodásban: holisztikus megközelítést kínálnak a fenntartható fejlődésre, amely az embereknek és a bolygónak egyaránt kedvez. A természetes folyamatokat utánozva csökkentik az árvízkockázatot, javítják a vízminőséget és gazdagítják a biodiverzitást. Miközben a világ urbanizálódik és szembenéz az éghajlatváltozás kihívásaival, a szivacsvárosok ígéretes megoldást kínálnak ellenálló, élhető és környezetbarát városok megteremtésére.

#InternationalDayforBiologicalDiversity #SustainableDevelopment #SpongeCities

Szerző: Johanne Gallagher, az ARKANCE fenntarthatósági stratégiai megvalósítási vezetője.

Az ARKANCE-ról

Az ARKANCE több mint 20 éve nyújt szoftverszolgáltatásokat és szakmai megoldásokat az építészeti, mérnöki, építőipari és gyártási ágazatok számára, segítve azokat a digitalizáció szerepének megértésében az épített környezetben. A nagy- és kisvállalkozások egyaránt igénybe veszik az ARKANCE iparági szakértőinek segítségét, hogy eligazodjanak a feltörekvő technológiák között, növeljék hatékonyságukat és javítsák a munkafolyamataikat. Az ARKANCE, mely globális szinten a kibocsátáscsökkentésre összpontosít, és egyre nagyobb figyelmet fordít az iparra, most arra irányítja figyelmét, hogy összekapcsolja a digitalizáláshoz szükséges technológiai alkalmazásokat az azokból nyert értékes adatelemzések kihasználásával, hogy ezáltal fenntarthatóbb fejlesztéseket valósítson meg.

Mi, az ARKANCE-nál, elkötelezettek vagyunk amellett, hogy ügyfeleink megértsék: a ma alkalmazott technológiák hogyan segíthetnek a nettó nulla felé vezető úton – egy jobb világ felépítése érdekében.